XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

Időpont: 
2019. április 17.(szerda) 09:00 - 17:00
Jelentkezés időpontja: 
2019. március 04.(hétfő) - 2019. április 12.(péntek)
Helyszín: 
Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.
„Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten”
Szervező
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Együttműködő partnerek
MTA DAB Agrártudományi Szakbizottságának Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Munkabizottsága
TÉT Platform Egyesület
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Poznań University of Life Sciences, Faculty of Economics and Social Sciences 
Mottó
„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)

A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.

Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.

Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.   

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.

Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)

A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
  • Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
  • Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
  • Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
  • Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
  • Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
  • Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
  • Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
  • Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
  • Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?
A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (Az április 12-e után beküldött posztereket nem tudjuk megjelentetni!)
A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várjuk a kiállítók jelentkezését.
A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag az alábbi mezők kitöltésével lehet (2019. április 12-ig)!
A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő kérdéseit várja Bakosné Kiss Virág Ágnes és Dr. Soós Mihály. E-mail: kiss.virag.agnes@econ.unideb.hu, soos.mihaly@econ.unideb.hu,
Tel: (20) 226-9068, (20) 299-8310
PROGRAM
9:00   – 10:00     Regisztráció
10:00 – 10:20     Megnyitó
 
Plenáris előadások
Levezető elnök: Prof. Dr. Lehota József (SZIE)
10:20 – 10:40    Prof. Dr. Szakály Zoltán (DE): Evés ésszel vagy ész nélkül. Hogyan vélekednek a hazai fogyasztók?
10:40 – 11:00    Prof. Dr. Bánáti Diána: Táplálkozásunk a jövőnk
11:00 – 11:20    Kubányi Jolán (MDOSZ): Egészségprogram különböző generációknak
11:20 – 11:40    Antal Emese (TÉT Platform): Nasi? Kütyü? Trendi diéták? Ilyen a magyar fiatalok életmódja
11:40 – 12:00    Dr. Fehér András (DE), Dr. Anna Wielicka-Regulska (PULS): Digitális technológiák az élelmiszer-fogyasztásban és -vásárlásban   
12:00 – 13:40    Ebéd
13:40 – 13:50    Szakály Sándor Innovációs Díj átadása
13:50 – 14:10    Dr. Tompa Gábor (Nestlé Hungária): Mit kíván az élelmiszeripar? Létező jó gyakorlatok és jövőbeli lehetőségek a magyar fogyasztók táplálkozási szokásainak megismeréséhez
 
Táplálkozásmarketing a tudomány oldaláról
Levezető elnök: Dr. Totth Gedeon (BGE)
14:10 – 14:25    Kiss Virág (DE): A fenntartható élelmiszerfogyasztás esélyei
14:25 – 14:40    Balsa-Budai Nikolett, Dr. Kontor Enikő (DE): Intelligens csomagolási megoldások az egészség- és környezettudatosság jegyében
14:40 – 14:55    Nábrádi Zsófia, Madarász Tamás (DE): Sportfogyasztói attitűdök és az egészséges táplálkozás kapcsolata
14:55 – 15:10    Dr. Lányi Beatrix, Prof. Dr. Törőcsik Mária (PTE): Az e-egészségügyi technológiai innovációk fogyasztói elfogadásának vizsgálata
15:10 – 15:30    Szünet
 
Táplálkozásmarketing a gyakorlat oldaláról
Levezető elnök: Dr. Tompa Gábor (Nestlé Hungária)
15:30 – 15:45    Bódi Krisztina (Menteshelyek.hu): Mentesen enni kényelmesen
15:45 – 16:00    Gál Helga (KKM): A magyar bor és gasztronómia megjelenése az ország marketingben
16:00 – 16:15    Kertész Balázs (Szinapszis): Egészséges táplálkozás a világ körül – egy nemzetközi online kvalitatív kutatás tanulságai
16:15 – 16:30    Molnár Éva, Gila Éva (Gyulahús): Mentes vagy nem mentes? Egy gyártó küzdelmei az E-mentes piacon
16:30 – 17:00    Kerekasztal-beszélgetés Moderátor: Dr. Berke Szilárd (KE)
A Konferencia zárása
TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG
 
ELNÖK
Prof. Dr. Szakály Zoltán
 
TITKÁROK
Bakosné Kiss Virág Ágnes
Dr. Soós Mihály
 
TAGOK
Balsa-Budai Nikoletta
Dr. Fehér András
Michał Gazdecki, PhD
Elżbieta Goryńska-Goldmann, PhD
Dr. Kiss Marietta
Dr. Kontor Enikő
Dr. Lányi Beatrix
Prof. Dr. Lehota József
Nábrádi Zsófia
Dr. Polereczki Zsolt
Dr. Popovics Péter
Dr. Totth Gedeon
Anna Wielicka-Regulska, PhD
Monika Wojcieszak, PhD

Jelentkezés a konferenciára